A borpárlatok világa

A borpárlatok világa

Korábban már kalandoztunk az erősített borok világában, vagyis megtudhattuk, hogy pontosan mit is jelent maga a kifejezés, illetve hogyan is készül például a sherry és a marsala, vagy éppen a portói és a madeira. Azonban létezik a szőlő-, illetve boralapú italoknak egy másik csoportja, a bor- és/vagy törkölypárlatok kategóriája, amely szintén nagyon izgalmas világ. De vajon mi a különbség az erősített borok és a borpárlatok között, és pontosan mely italok is tartoznak az utóbbi kategóriába?

Miből készülhet párlat?

A párlatok világába nemcsak a szőlő, illetve boralapú párlatok tartoznak, hanem az egyéb, más gyümölcsökből készült párlatok is, így például a más gyümölcsökből készült pálinkák vagy például a Calvados, amely Franciaország, azon belül is Normandia almabor-párlata. De ugyanúgy ebbe a táborba tartoznak a gabonából lepárlással készülő whiskey-k, a kék agávéból készülő tequila, a cukornádból vagy annak származékaiból készülő rumok, illetve a bármilyen magas keményítő- és cukortartalmú növényi alapanyag (burgonya, kukorica, búza, rozs, cukorrépa stb.) felhasználásával készülő vodka is. A bor-/törkölypárlatok sorába azonban csak azok a párlatok tartoznak, amelyeknek alapja bor-, illetve szőlő.

„Kik” is a bor- vagy szőlőalapú párlatok?

A világon sokfelé készítenek szőlő-, illetve bor-alapú párlatokat, vagyis szinte mindenhol, ahol szőlőt termesztenek, és bort készítenek. Így ide tartoznak például a francia cognac és armagnac, az olasz grappa, de a mi törkölypálinkánk, vagy – amennyiben éppen nem egyéb gyümölcsből, hanem szőlőtörkölyből készül – a törökök Rakija is. A legnemesebb párlatok elkészítését minden esetben szigorú előírások szabályozzák.

Hogyan készülnek a párlatok?

A párlatok különböző típusú lepárlókban desztillálással készülnek, melynek során az erjedésben lévő folyadékokban képződő alkoholt „különválasztják” a többi alkotóelemtől. Ilyenkor az alkoholos folyadékot felmelegítik annyira, hogy az alkohol párologni kezd. Nagyon leegyszerűsítve lényegében ezt a párát „összegyűjtik”, majd visszahűtve újra folyadékká alakítják, és létrejön egy koncentrált alkohol, amely minden esetben színtelen. Nem mindegy azonban, hogy a lepárlás során mely párlat-fázisok kerülnek bele a párlatba, hiszen az elő- és utópárlat olyan anyagokat tartalmazhat, amelyek nem kívánatosak, hiszen akár mérgezők is lehetnek. A középpárlat tartalmazza azokat a fontos illat- és ízanyagokat, valamint az etil-alkoholt, amelyre leginkább koncentrálnak a lepárlás során.

Mi is az a brandy?

Érdemes tudni, hogy a brandy a szőlőből készült borok lepárlásával, majd azok érlelésével előállított italok összefoglaló neve, vagyis minden olyan égetett szesz ide tartozik, amely ebből az alapanyagból, és ilyen eljárással készül, tehát az érlelés nélküli vagy más gyümölcsből készült italok nem.

A cognac

A francia cognac a földrajzi eredetvédelemmel rendelkező Cognac borvidéken készül. Kizárólag válogatott szőlőfajták – főképp Ugni Blanc, Colombard és Folle blanche – fehérborainak lepárlásával készül. A párlatot a lepárlás után rögtön tölgyfahordókba töltik és érlelik. A színtelen párlatot a hordóból kivonódó anyagok színe mélyíti, miközben az ízvilága is finomodik. Végül a különböző területek és évjáratok párlatait házasítják, és palackozás előtt alkoholtartalmát desztillált víz hozzáadásával beállítják.

Az armagnac

Az armagnac szintén egy francia, földrajzi eredetvédelemmel rendelkező borviék, Armagnac szülötte. Lényegében ugyanazok a fő szőlőfajták borai alkotják az alapanyagát, mint a cognac esetében, a különbség a lepárlásban van. Míg a cognac egymást követő két lepárlással jön létre, addig az armagnac csak egy folyamatos lepárláson esik át. Ezáltal az armagnac ízvilága időnként egy kicsit komplexebb, mint a cognac-é.



Elmúlt már 18 éves?