A borkóstolás a mateknál is jobban megdolgoztatja az agyat?

A borkóstolás a mateknál is jobban megdolgoztatja az agyat?

Sok, ezen sorokat olvasó lelkes, borfogyasztónak valószínűleg nem kell ecsetelnünk a borkóstolás adta előnyöket, valamint a borkóstolás miértjének élvezetes vonásait. Szeretünk finomabbnál finomabb borokat összehasonlítani, ízjegyeket kóstolni, a világ legkülönfélébb tájait bebarangolni – ha nem is testben, legalább fejben. Egy legújabb kutatás szerint, azonban, a borkóstolás még a számolásnál vagy a komolyzene hallgatásnál is jobban megmozgatja az agysejtjeinket.

Ne ringassuk magunkat tévképzetekbe – ez nem azt jelenti, hogy innentől mértéktelen módon kellene minden egyes pohár fenekére néznünk, amely a kezünk ügyébe kerül, itt is kulcsfontosságú a megfontoltság és a mértékletesség. A kutatás előnyös paraméterei csak abban az esetben működőképesek, ha kisebb tételekben gondolkodunk. Hagyományos értelemben a borkóstolás nem egy egész pohár, csupán egy-egy korty elfogyasztását jelenti az adott típusú borból, így érdemes ehhez tartanunk magunkat.

A borkóstolás során kibontakozóban lévő érzékeinket akkor tudjuk a legmagasabb szinte képezni, ha a bor „koncentrált”, vagyis egy-egy korty alapú profilját próbáljuk megismerni. A kutatás szerint a borkóstolás az agy motorikus funkcióit aktivizálja, stimulálja a memóriát és az általános érzékelést. Gyakorlati szinten ez azt jelenti, hogy az agyunkban található sejtek még aktívabban lépnek működésbe az ízérzékelés, a szaglás együttes hatására, mint teszik azt például zenehallgatás vagy matekozás közben.

Az agy összetett működése egészen lenyűgöző: a színek, amelyeket látunk önmagukban nem léteznek az adott tárgyakban, csupán az agy teremti meg a körülöttünk lévő világ képmását – az agy a beérkező fénysugarak, környezeti jelenségek összhatásából állítja össze a fejünkben kialakuló képet. Hasonlóan az ízek és illatok érzékelése is ilyen alapon történik – a borkóstolással kapcsolatos lényegi információ azonban a folyamat során bevonásra kerülő érzékek összértékén alapszik. Elsőként a látvány kap szerepet, vagyis, hogy milyennek látjuk a kezünkben található nedűt. Ezek után a szaglás, mint második folyamatba kapcsolódó érzékszervünk kerül a középpontba: egyrészt, amikor beleszippantunk a pohárba, majd, amikor kiengedjük a levegőt. Ezek után az ízérzékelés mellett más folyamatok is lezajlanak, mikor belekortyolunk egy pohár borba: megállapításra kerül többek között az adott bor textúrája is. Legvégül pedig a memóriánkat is megtornáztathatjuk: az agy jegyzi ugyanis, hogy milyen érzelmi reakciót váltott ki belőlünk az adott típusú bor, ízlett vagy sem, milyen ízjegyeket ismertünk fel benne és igyekszik az összes kapott információt eltárolni a jövőre nézve. A mértékletesség mindazonáltal azért fontos, mert egy bizonyos mennyiségű elfogyasztott pohár bor után már nem vagyunk képesek ilyen mértékű különbséget tenni az adott borfajták és termőterületek között.



Elmúlt már 18 éves?