Boros nyár #1 – Horvátország

Boros nyár #1 – Horvátország

Hamarosan visszavonhatatlanul megérkezik a nyári szezon, és vele együtt a vakációzás, nyaralás ideje is.  Ilyenkor sokan vesznek célba külföldi nyaralóhelyeket, és szívesen kóstolnak bele a helyi ételekbe, borokba is. De milyen borrégiókat érdemes felkeresnünk, milyen borokat és ételeket kóstoljunk meg feltétlenül az adott országban? Boros nyár sorozatunkban néhány tippel, tanáccsal segítjük a tervezgetést. Az első részben Horvátországot járjuk körbe.

Borrégiók északtól délig, vagyis Belső-Horvátországtól a tengerpartig

Nyaralás alatt a szikrázó napsütésben természetesen leginkább mindenki a tengerpartokat célozza meg, de ha esetleg útközben van időnk megállni, érdemes az ország más részein is kalandozni és kóstolni, vagy legalábbis néhány palack bort beszerezni az adott régióból. Mivel Horvátországban nagyon sok autochton, vagyis őshonos, fajtát termesztenek, érdemes ezekből szemezgetni utazásaink során.

Baranja, avagy Baranya határon túli része

Mivel hozzánk igencsak közel esik és közösek a hagyományaink is, érdemes beiktatni egy kis megállót horvát Baranyában, vagyis a horvát-magyar államhatár, a Dráva és a Duna háromszögében található Baranja-i borvidéken. Itt leginkább gyümölcsös, aromás, jó sav- és alkoholtartalmú fehér- és vörösborok készülnek, hiszen a borvidék klímája védett, melegebb, a déli fekvésű lejtőkön a talaj pedig vastag lösz. Leginkább Graševina-t, vagyis Olaszrizlinget termesztenek ezen a vidéken – ahogy egyébként Horvátország egész területén meglehetősen gyakran találkozhatunk a fajta borával -, de természetesen világfajtákkal is dolgoznak. Ha pedig már ott vagyunk, a folyók közelsége miatt ne hagyjuk ki a frissen fogott halakból készült hagyományos halételeket, vagy a kulent, amely leginkább a kolbászhoz hasonlatos speciális helyi hústermék.

A változatos Isztria

Nagyon sok turista kedvence Horvátország egyik nagy félszigete, az Isztria. Izgalmas és változatos, a félsziget belső részei ugyanúgy csodálatosak, mint a tengerpartjai, ráadásul e „kettősség” miatt a szárazföldi és a mediterrán hatás is ötvöződik mind a gasztronómiában, mind a borok stílusaiban. Ha az Isztrián járunk, feltétlenül kóstoljunk Malvazija Istarska-t, amely az Isztria üde, friss, fűszeres-gyümölcsös fehérbora, és bátran választhatunk mellé roston sütött halat, vagy tenger gyümölcseit. Ha pedig vörösbort kívánunk, akkor az Isztria kékszőlője, a Teran pirosgyümölcsös, picit füstös aromájú borát válasszuk, amely nagyon szuper a dalmát sonkához (pršut), vadételekhez, vagy helyi, szarvasgombás ételekhez, és érleltebb sajthoz.

A szigetek – Pag, Krk, Vis, Brač, Hvar és a többiek  

Nagyon népszerűek Horvátország kisebb-nagyobb szigetei is, így ezeken a helyeken is érdemes a csak itt található őshonos fajtákat és boraikat, valamint a helyi jellegzetes ételeket megkóstolni. Ha a Pag-szigeten járunk, feltétlenül kóstoljuk meg a különleges pagi juhsajtokat, hozzá pedig bátran válasszunk ásványosabb, teltebb száraz fehérbort, vagy gyümölcsösebb, könnyedebb vörösbort. A Krk-szigeten mindenképpen kóstoljunk Zlahtina szőlőfajtából készült fehérbort, amely könnyű, friss, ásványos, és pontosan a forró nyári napok remek kísérője lehet. Ha a Vis-szigeten nyaralunk, ne hagyjuk ki a csak itt, valamint még a Brač-szigeten honos fehér Vugava fajtát és borát, Hvar szigetén pedig a muskotályosan aromás Prč fajtát, illetve a ritkaságnak számító őshonos fehér fajtát, a Bogdanuša-t.

A Pelješac-félsziget és Korčula

Horvátország másik nagy félszigete a Pelješac-félsziget, amely nagyon fontos borrégiója az országnak. Legelőször az ott termő kékszőlő, a Plavac mali borai kaptak eredetvédelmet az országban, méghozzá a két legfontosabb termőhelyen, vagyis Dingač és Postup vidékén. Ha tehát a két szó valamelyikét olvassuk a palackon, akkor a terroir nevét olvashatjuk, a fajta mindkét esetben a Plavac mali. Azon túl, hogy mindenképpen kóstoljuk meg Horvátország legfontosabb kékszőlőfajtájának sűrű, testes, hömpölygő, zamatgazdag és érett gyümölcsös vörösborjait, azért is utazzunk el Horvátország déli félszigetére, mert a látvány lenyűgöző a rendkívül meredek, tengerhez lefutó szőlőültetvényekkel. Válasszuk a Plavac mali borait gazdagon fűszerezett vöröshúsokhoz, steak-hez, vagy csevaphoz.

Fontos fehér fajtája is van a déli dalmát régiónak, méghozzá a Pošip, amely a „szemközti”, rövid kompozással elérhető Korčula-szigetről származik. A fajta bora testes, magasabb alkoholtartalommal, virágos-citrusos aromaprofillal, és érett gyümölcsösséggel. A másik, szinte kizárólag Korčula-szigetén termő fehérborszőlőfajta a Grk, amelyből nagyon szép fehérborokat találhatunk a szigeten, zamataiban lédús gyümölcsökkel és némi gyógynövényes, fűszeres jeggyel.

Hogyan mondják horvátul?

Néhány fontos boros vonatkozású horvát kifejezést érdemes megjegyezni, hogy könnyebb dolgunk legyen, ha borlapról választunk, vagy ha palackcímkét tanulmányozunk:

bor – vino
fehér – bijelo
vörös – crno
száraz – suho
félszáraz – polusuho
édes – slatko
prémium bor – vrhunsko vino
minőségi bor – kvalitetno vino

A végére pedig talán a legfontosabb kifejezés, vagyis:

Egészségére! – Živjeli!

Jó (boros) nyaralást kívánunk!



Elmúlt már 18 éves?