A legismertebb kékszőlők egyike – Cabernet Sauvignon

A legismertebb kékszőlők egyike – Cabernet Sauvignon

A Cabernet Sauvignon a kékszőlők közül a legismertebb fajták közé tartozik, a világfajták táborát erősíti, és a világ borvidékeinek túlnyomó többségén termesztik. Magyarországon is elterjedt fajta, állami minősítésére 1956-ban került sor. Gyakran használják házasításokhoz is, hiszen mind testességben, mind színmélységben és aromaintenzitásban sokat tud hozzáadni más fajtákhoz, de akár rosé borként is megállja a helyét. Ismerjük meg még közelebbről a Cabernet Sauvignon-t!

Talán a legmeglepőbb tény a fajtáról, hogy genetikai vizsgálatokkal igazoltan az egyik szülője fehér szőlőfajta. A Cabernet Sauvignon francia, pontosabban bordeaux-i eredetű, és szülőit tekintve a kékszőlő Cabernet Franc, és a fehér Sauvignon Blanc fajta természetes hibridje, vagyis vadon történő beporzásának eredménye. Neve is innen eredeztethető, a francia „sauvage” szó jelentése „vadon”.

Késői érésű, ellenálló fajta, viszonylag egyszerűen termeszthető, és október elején szüretelhető. A tőkék tavasszal is később virágoznak, mint a többi bordeaux-i fajta – tehát a Merlot és a Cabernet Franc -, és az éréshez is több idő szükséges, hogy ősszel teljes érettségben legyen szüretelhető. Ehhez sok melegre, és napsütésre van szüksége, így azokon a borvidékeken teljesít szépen, ahol ezek a feltételek adottak, és – mint minden szőlőfajta – meghálálja a terméskorlátozást is.

Az apró bogyók vastag héjának köszönhetően ellenáll a rothadásnak, ezen kívül fagytűrő képessége is jó, és a szárazságot is jól viseli. A bogyóhéj nemcsak vastag, de színanyagban és csersavban is rendkívül gazdag. A magas csersavtartalom miatt is nagyon fontos, hogy a szőlőt a teljes érettség állapotában szedjék, máskülönben kemény, éles, szárító, nyers és durva savú, kellemetlen bort eredményez, amelyen már a hosszú érlelés sem segít.

A Cabernet Sauvignon borok általában nagy testűek, magas extrakt- és csertartalommal, sajátos zamatvilággal. Hosszan érlelhető borok, megfelelő hordóhasználat esetén a bor a gyümölcsösség mellett gyönyörűen közvetíti a fa aromáit is – vanília, füst, kávé jegyekkel -, nem megfelelő hordóhasználat esetén azonban túlzó robusztus, fás jegyeket vesz fel. Aromáiban fekete bogyós gyümölcsöket, érleléssel kifejlődött aromáiban dohányt, csokoládét, cédrust, mentát, eukaliptuszt fedezhetünk fel. Amennyiben hidegebb klímán, vagy nem teljes érettségben szüretelték az alapanyagot, a borban gyakran megjelennek a gyógynövényes jegyek, illetve a paprikás (fűszerpaprika, zöldpaprika) aromák. A túlzottan meleg, forró klíma pedig a Cabernet Sauvignon borának túlérett, lekváros, kompótos jegyeket, elnehezült struktúrát ad.

Házasításokban is előszeretettel alkalmazzák a fajtát, de akár rosébor is készíthető belőle. A Kékes-tetőre utalva, 1014 néven jelennek meg minden évben a Dubicz Borászat legkiválóbb, prémium kategóriás, különleges alapanyagból, válogatott szemekből készült borai, így az 1014 Cabernet Sauvignon Rosé is. Ebben az elegáns prémium roséban a finom szederillat csábít kóstolásra. Ízében málna, cseresznye, meggy, ropogós savakkal különleges harmóniában egyesül. Nem mindennapi rosé élmény!

Mivel a Cabernet Sauvignon-t vörösborként leginkább a nagyobb test és a magasabb tannintartalom jellemzi, gasztronómiában is a nehezebb, robusztusabb ételek ideális társa. Alapanyagként tehát a nemesebb húsok között válogassunk, a bélszín, hátszín, vadételek, sült marhahús, máj- és húspástétomok, erdei gombás ételek, vadpörkölt lehet az ideális kísérő, és a fűszerezéssel is bátrabbak lehetünk.



Elmúlt már 18 éves?