Innen tudhatod, hogy igazi mátrai bort iszol

Innen tudhatod, hogy igazi mátrai bort iszol

Egy adott borvidék borainak jellegzetes ízvilágát rendkívül sok tényező – összefoglaló néven a terroir – befolyásolja, de ezen belül leginkább meghatározó a borvidék talaja, éghajlata, az egyes dűlők, ültetvények mikroklímája, a telepített szőlőfajták jellemzői, és a borok készítésekor alkalmazható, illetve alkalmazott borászati eljárás. De hogyan is jelentkeznek a mátrai borokban ezek a jellegzetességek, vagyis, honnan tudhatjuk, hogy igazi mátrai bor az, amit épp kortyolunk?

Mivel a borkészítés során minden a talajjal, és a talajba ültetett szőlőfajtával kezdődik, ez a két tényező biztosan olyan alapot ad a bornak, amely jelentősen meghatározza, és adott esetben egyedivé is teszi a palackokba kerülő végeredmény ízvilágát. Mivel a Mátrai borvidék rendkívül változatos mind talajára, mind pedig engedélyezett szőlőfajtáira nézve, a borstílusok nagyon széles spektrumával találkozhatunk a régióban. Bár leginkább a könnyed, illatos fehérborok borvidékeként él a köztudatban, adottságainak köszönhetően azonban emellett üde gyöngyözőborokkal, zamatos rozékkal, illetve gyümölcsös vörösborokkal, túlérett szőlőből készült, vagy késői szüretelésű tételekkel, és akár kifejezetten érett aromákkal rendelkező komoly, nagy fehér-, valamint vörösborokkal is találkozhatunk.

Ha az igazi mátrai bor nyomába eredünk, szó szerint mélyebbre kell ásnunk, hiszen minden bor ízvilágát alapvetően a talaj határozza meg. A Mátra változatos talajai közül a legkiemelkedőbb jelentősége a vulkanikusságnak van, hiszen a vulkanikus eredetű talajképző kőzetek speciális ízvilágot és felépítést képesek adni a boroknak. A vulkanikus talajnak köszönhetően a borok testesebbek, komplexebbek, savtartalmuknak és feszes szerkezetüknek köszönhetően tovább érlelhetők, ízvilágukban pedig a gyümölcsösségen túl az ásványosság is jelentkezik.

Mivel a Mátrai borvidéken a talaj sok helyütt kiegészül üledékes agyagos, valamint mész, illetve lösz réteggel is, ez az adottság a mátrai borok egyik nagyon fontos tartópillérét, és eltarthatóságuk, érlelhetőségük szempontjából is fontos alkotóelemét, vagyis a megfelelő savtartalmat biztosítja. Ezen túlmenően a mész-, valamint a lösztartalom a mátrai borok tiszta zamatgazdagságát is eredményezi, nemcsak a fehér, de a vörösborok ízvilágában is.

Természetesen befolyásolja a mátrai bor aromaképét a borvidék klímája is. A Mátra a legnagyobb hegyvidéki borvidékünk mérsékelten kontinentális adottságokkal. Kedvező a szőlőültetvények számára, hogy az északi, hűvösebb szelek és a túlzott csapadék elől a Mátra hegyvonulata védelmet nyújt. Ez a kicsit hűvösebb, de száraz, és kiegyenlített klíma elősegíti, hogy a borok üdék, zamatgazdagok, megfelelő és élénk savtartalmúak, nem jellemző rájuk az elnehezedés, a lekváros, mazsolás ízvilág, sokkal inkább a fehérborok esetén citrusos, vörösborok esetén pedig az intenzíven gyümölcsös (cseresznye, meggy, ribizli, stb.), és fűszeres ízvilág.

Az alkalmazott borászati eljárás is döntő abban, hogyan alakul egy adott bor ízvilága, így a mátrai borok jellemzőit még inkább felerősíti, illetve kiegészíti készítésük módja. A reduktív eljárással készült borok is képesek közvetíteni a termőhelyek adottságait, amennyiben a fajta alkalmas rá, márpedig a Mátrai borvidék szőlőfajták terén is rendkívül változatos. Jellegzetes fajtái – illetve borai – az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Chardonnay, a Szürkebarát, a Muscat Ottonel, kékszőlők terén pedig a Kékfrankos, a Zweigelt és a Cabernet Sauvignon.

A Mátrai borvidéken tehát – köszönhetően mind a talaj, mind a szőlőfajták változatosságának – szinte minden stílusban találunk poharunkba-valót, legyen szó az üde savharmóniáról, frissességről és zamatgazdagságról szóló borokról, vagy akár az érlelt, komoly, hosszabban eltartható tételekről.



Elmúlt már 18 éves?