Kicsoda Irsai Olivér és miért Kékfrankos a Kékfrankos?

Kicsoda Irsai Olivér és miért Kékfrankos a Kékfrankos?

Utánajártunk a legismertebb és legérdekesebb háttértörténettel járó bor és szőlőfajták neveinek!

A világon sokféle szőlőfaj, illetve több ezer szőlőfajta létezik. Mindegyik fajta egytől-egyig külön „személyiség”, egyedi tulajdonságokkal, így – akárcsak nekünk, embereknek – saját, megkülönböztető nevük is van. Borkészítéshez azonban – akár kék, akár fehér szőlőfajtáról beszélünk -, kizárólag egy közös szőlőfaj, a Vitis vinifera, magyarul bortermő szőlőfajból származó fajtákat használnak.

A több ezer szőlőfajta több ezer nevet is jelent, de ezek közül csak néhány tucattal kerülünk kapcsolatba mindennapi boros kalandjaink során. Földrajzi elterjedésük alapján találkozhatunk világfajtákkal, valamint úgynevezett autochton, vagyis helyi fajtákkal is, így a fajták nevei idegen szavakból, vagy magyar szavakból állhatnak. Egy szőlőfajta magyar neve azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag hazánkban megtalálható fajtával van dolgunk, előfordulhat, hogy csupán egy szőlőfajta nemzetközileg ismert nevének használjuk a magyar változatát.

Több olyan szőlő- és borfajtánk is van, melyek nevének eredete valamihez, vagy éppen valakihez köthető, vagy a szőlőfajta fürtjének küllemét, adottságait írja le, vagy pedig a fajta elterjedéséhez, egy-egy történelmi legendához, illetve tényhez kötődik. Nézzünk néhány érdekességet ezek közül!

Az illatos fehérborok csapatának legkedveltebb tagja a jellegzetes, intenzíven muskotályos illatú, gyümölcsös zamatú Irsai Olivér. A fajtát a Pozsonyi Fehér és a Csabagyöngye fajták keresztezésével állította elő az 1930-as évek egyik legismertebb szőlőnemesítője, Kocsis Pál, és talán a legtöbb legenda ennek a szőlőfajtának az elnevezése körül kering. Egyes feltételezések szerint Irsai Olivér borkereskedő volt, és száz pengőt fizetett azért, hogy róla nevezzék el az új szőlőfajtát, de él az az elképzelés is, hogy Kocsis Pál egyszer hazafelé sétálva találkozott egy Irsai Olivér nevű kisfiúval, akiről elnevezte az általa előállított fajtát. A valóság azonban Szegedhez köthető: Bohn József, a szőlővel, borászattal, és gyümölcsössel is foglalkozó nagyapa neveztette el unokájáról, Irsai Olivérről a szőlőfajtát Kocsis Pál nemesítővel.

Az ősi magyar fehér fajtánknak tartott, és elsősorban a Somlóhoz köthető Juhfark szőlő nevének eredete külső megjelenéséhez köthető. A szőlő fürtje hosszúkás alakú, tömött, vagyis a szőlőszemek sűrű szerkezetű és hengeres fürtöt képeznek, melynek a vége ráadásul enyhén vissza is kunkorodik, akárcsak a juh farka. A fürt megjelenése azonban magában hordozza érzékeny pontját is, hiszen a tömött fürt nehezebben „szellőzik” át, így a fajta érzékenyebb a betegségekre, így állandó figyelmet igényel.

A francia Pinot család tagja, a nemzetközi borvilágban Pinot Gris-ként, vagy Pinot Griggio-ként, nálunk azonban Szürkebarátként is nevezett fajta nevének eredete körül is több feltételezés kering. Általában Badacsonyhoz, illetve az ott élő szerzetesekhez kötik a fajta meghonosítását, innen eredeztetik a Szürkebarát elnevezést. Káloczi Kálmán, a Balaton Világörökségért Alapítvány kurátora részletes tanulmányban vezeti le a fajta nevének keletkezését. Eszerint a Szürkebarát bornév létrejötte a XX. század harmincas éveiben, a badacsonyi Eszterházy Szőlőbirtokon történt, amikor is egész termésüket palackozva hozták forgalomba, és boraik forgalmazását Európán kívül Amerikában is megkezdték. Az addig hivatalos iratokban, törvénycikkekben Auvergnas-gris-nek nevezett fajtát, illetve bort Szürkebarátnak nevezték el a Pálos rend eredeti viseletének színe alapján, megőrizve az Eszterházy család Pálosok iránti kötődését, tiszteletét.

A kékszőlők világában is találkozhatunk néhány fajtanévhez kapcsolódó érdekességgel. Ilyen például a Kékfrankos, melynek elnevezését – a hagyomány szerint – a Napóleon seregében szolgálatot teljesítő katonák „valutájához” kötik. A soproni szőlősgazdák, más néven poncichterek ugyanis csak a katonák „konvertibilis” kék frankosáért voltak hajlandók bort mérni, szemben a kevésbé értékes fehér frankkal. A Kékfrankos szőlőfajta neve azonban a fajta nemzetközileg is használt neve, a Blaufränkisch fordítása, amely szóösszetétel a szőlőbogyók színére (blau), valamint a történelem során a minőségi fajták differenciálására használt kategóriára (fränkisch) utal.



Elmúlt már 18 éves?