A talaj a mátrai borvidék alapja

A talaj a mátrai borvidék alapja

Rengeteg tényező alakítja ki a borok végső karakterét, ám mindennek az alapja a talaj.A második legnagyobb borvidék

Bár sok borfogyasztó viszonylag kevesebbet hallhatott eddig a Mátráról, mondjuk Villányhoz, Tokajhoz, Egerhez vagy Szekszárdhoz képest, mégis a második legnagyobb területtel rendelkező borvidékünk (ám nem az egyetlen, amely ébredezik a Csipkerózsika álmából). Gombamód szaporodnak a Mátra Open sorozathoz hasonló rendezvények, melyeknek célja, hogy megmutassák a borvidék értékeit. Több szinten is vannak borvidéki összefogások, társulások, ahol a tagok nem titkolt törekvése, hogy ismertségükkel, a közös munkával feltegyék a borfogyasztó térképére a Mátrát.

Milyen földben terem a legjobban a szőlő?

Adjunk meg mindent egy növénynek: legyen vastag, zsíros feketeföldben, áztassa sok eső, és érje jó sok napfény. Mindez legyen optimálisan elosztva, ahogy a növénynek a legjobb és akkor bízhatunk a jó termésben. Bizony azt hiszik sokan, hogy a szőlő fejlődésének is ez a záloga. Dús talajú mezőkre ültetnének szőlőtőkéket, hogy minél kövérebb szőlőfürtöket szüreteljenek. Miért nem látunk ennek ellenére mégsem hosszú szőlősorokat a mezőkön? Mi az oka annak, hogy dombokra, hegyekre kapaszkodnak fel inkább a szőlőültetvényeink?

Az ok az, hogy a szőlőnek nem kell a kövér humuszréteg, az ilyen talajok sokkal jobban megfelelnek a többi terménynek. A gabonafélék kedvelik leginkább a dús talajokat, a szőlőnek azonban nincs ilyen nagy igénye. Természetesen számára is kell tápanyag, de megterem a sivárabb sziklás, kavicsos, akár homokos talajon is. A mátrai borvidék talajának felső rétege durva megközelítésben leginkább barna erdőtalaj változataiból, némi mezőségi és még kevesebb réti talajból áll.

A mátrai talaj változatos

Milyen rétegek vesznek részt a talajképzésben? Mi van a termőréteg alatt? Részletesebben vizsgálva a talajképző kőzeteket hihetetlen változatosságra bukkanunk. Először is a Mátra egyik legértékesebb talajtani öröksége a vulkanikusság, vagyis évmilliókkal ezelőtt működő tűzhányók alakították a vidéket. Ebből kifolyólag andezit, riolit, riolittufa, andezittufa is részt vesz a talajképzésben. Ehhez adódik hozzá a pannontenger üledékes agyagos, márgás rétege, illetve a lösz is jelen van. A meszességben is változatos, hol alacsony, hol pedig koncentrált a mésztartalom, emellett mikroelemekben, illetve a káliumban sem szenved hiányt a talaj.

A vulkanikus hatás

A legjobb, ami egy borvidékkel történhet a talaj szempontjából, ha vannak vulkanikus gyökerei. Az ilyen talaj borai vastagabbak, szélesebb vállúak, vagyis testesebbek, savakban sem szűkölködnek, hosszabban érlelhetőek és jó tüzesek. Borászatunk egyik ikonikus bora, mely a Fríz család tagja, a 2008-as Fríz Hárslevelű tökéletes példa erre. Gyönyörű komplex bor, ásványos karakterrel, még mindig lendületes savakkal, érett aszalt barackos, datolyás íz és illatvilággal.

A koncentrált mésztartalom

Ha ilyen a talaj, akkor gazdagabban terem a szőlő és a savakkal sem lesz gond, hiszen lesz bőven a borokban. Jól tisztuló nedűk lesznek és egyébként akár még pezsgő alapanyagnak is kiválóak. Mi az Olaszrizlingünket hoznánk fel példaként, melyben a savkészlet élénken üdítő és jó az egyensúly. Ásványos, rezedás kesernyével búcsúzik a korty…

A löszös talaj

Ha löszös a talaj, akkor illatos, zamatos borokat ad, közepes testtel és mind a fehér, mind a vörös fajtákban tud remekelni a borvidék. Itt is ideális a savtartalom, amely közepes vagy gazdag is lehet. Az 1014 Irsai Olivérünk tökéletesen mutatja be, hogy milyen komplexitásra képes egy illatos bor megfelelő körülmények között.

A felsorolt példák is bizonyítják, hogy milyen változatos a mátrai borvidék talaja és ezáltal milyen széles spektrumát képes lefedni a borfogyasztásnak. Úgy gondoljuk, hogy ezen a borvidéken mindenki találhat kedvenc bort, nem szükséges a szomszédba menni az újabb borélményért.



Elmúlt már 18 éves?