A vulkanikus borok világa

A vulkanikus borok világa

Talán semmi sem határozza meg jobban egy bor karakterét – természetesen az adott szőlőfajta vagy szőlőfajták sajátosságain kívül -, mint maga a termőhely, azon belül is annak klímája, illetve talaja. Utóbbi nem véletlenül fontos a bor életében, hiszen a szőlőnövény gyökere a talajba kapaszkodik, innen veszi fel a vizet és a tápanyagokat. Ha ez a talaj vulkanikus eredetű, akkor sajátos karaktere lesz a rajta termett szőlőből készült bornak. De milyenek is a vulkanikus borok, és melyik borvidékeken találkozhatunk velük?

Egy kis vulkanológia – Hogyan jön létre a vulkanikus talaj?

Mielőtt a vulkanikus borok jellemzőit megismernénk, érdemes pár szót ejteni a vulkánok létrejöttéről és működéséről, hiszen így keletkeznek, illetve keletkeztek a vulkanikus talajok. A vulkáni működést a kőzetlemezek mozgása indítja el, amely általában kisebb-nagyobb földrengéssel jár együtt, és aminek következtében a Föld belső részének izzó kőzetanyaga a törésvonalak mentén a felszín felé indul. Ezt általában nagyobb robbanások kísérik, amelyek során a vulkán kráteréből különböző gázok, füst, forró gőz, vulkáni hamu, illetve izzó olvadt kőzetek, vagyis láva távozik. Amikor ez a láva lehűl, és visszaszilárdul kőzetté, létrejönnek a különböző vulkanikus kőzetek, mint például a bazalt, az andezit vagy a riolit. A vulkán hamujából és apróbb törmelékeiből pedig a könnyebb, lyukacsos, tufás vulkanikus kőzetek keletkeznek.

Hol terem vulkanikus talajon szőlő?

A világon nagyon sokfelé találkozhatunk olyan borvidékekkel, ahol akár teljes egészében, akár csak részben vulkanikus a talaj. Sőt, léteznek olyan vulkanikus talajok is, amelyek még a mai napig „formálódnak”, hiszen a talajt adó vulkánok még ma is aktívak. Hazánkban természetesen ilyennel nem találkozhatunk, hiszen valamennyi vulkánunk kihunyt, viszont nem is annyira távol tőlünk aktív vagy éppen szunnyadó, de bármikor aktívvá válható vulkánok adnak otthont borvidékeknek. Ilyen például Olaszországban az Etna, amely lávafolyamaival és hamuesőivel még ma is formálja a talajt, és amelynek lankáin szőlő- és gyümölcs terem. De a már megnyugodott, éppen „alvó” Santorini is remek borok termőhelye Görögországban.

Hazánkban már több millió évvel ezelőtt befejeződtek a vulkanikus tevékenységek, viszont a talaj most is őrzi a vulkanikus működés eredményeit. Ilyen borvidék például a mi borvidékünk, vagyis a Mátra is, de a Badacsonyi, a Balaton-felvidéki, a Bükki, az Egri, a Nagy-Somlói borvidék is részben vagy teljes egészében vulkanikus működés eredménye, mint ahogy Tokaj-hegyalja is.

Milyenek a vulkanikus borok?

Természetesen a vulkanikus talaj nem határozza meg teljes egészében a bor karakterét, hiszen még rengeteg tényezőtől függ, milyen is lesz egy bor (szőlőfajta, fekvés, klíma, borkészítési eljárás, reduktív technológia vagy hordós érlelés, évjárati adottságok stb.). Viszont az egészen biztos, hogy a vulkanikus talajon termett borok általában vastagabbak, testesebbek, koncentráltabbak, savakban sem szűkölködnek, hosszabban érlelhetők, ízvilágukban pedig megjelenik egy kis minerális, sós jegy. Szőlőfajták tekintetében is léteznek olyanok, amelyek jobban, erőteljesebben képesek közvetíteni a vulkanikus talajkaraktert – ilyen például az Olaszrizling, a Furmint, a Hárslevelű vagy a Juhfark is.

Vulkanikus jegyek a mi Hárslevelűnkben is

A legkiválóbb, prémium kategóriás, különleges alapanyagból, válogatott szemekből készült borainkat tartalmazó 1014 sorozatunk egyik tagja, az 1014 Hárslevelű is harmonikus ötvözete az illatos és vulkanikus Mátrának. Intenzív savszerkezete csodás hátteret ad a bársonyos Hárslevelű karakternek, melyet szép hordóhasználat tesz teljessé.



Elmúlt már 18 éves?